.jpg)
Egy egyetem kutatói metabolikus szindrómával élő résztvevőket vizsgáltak egy klinikai kísérlet során. A kísérlet során a résztvevők két napig speciális étrendet követtek:
– napi körülbelül 300 gramm zabpelyhet fogyasztottak,
– az energiabevitelt nagyjából a felére csökkentették,
– kisebb mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget is ehettek.
A kontrollcsoport szintén csökkentette a kalóriabevitelt, azonban nem fogyasztott zabot.
Mindkét csoportnál javultak az egészségi mutatók, de a zabot fogyasztóknál jóval erőteljesebb változásokat mértek. Az eredmények szerint az LDL-koleszterin – vagyis a „rossz” koleszterin – átlagosan 10 százalékkal csökkent, a testsúly átlagosan körülbelül két kilogrammal lett kevesebb, és a vérnyomás értékei is enyhén javultak.
A kutatókat különösen az lepte meg, hogy a koleszterinszint csökkenése hat héttel később is kimutatható volt, ami arra utal, hogy a rövid étrendi beavatkozás hosszabb távú hatást is kiválthat.
Miért lehet ilyen hatékony a zab?
A kutatók a hatás hátterét a bélrendszer működésében keresték. A vizsgálatok szerint a zab fogyasztása jelentősen megváltoztatta a bélmikrobiom – vagyis az emésztésben és az anyagcserében szerepet játszó baktériumok – összetételét.
Bizonyos hasznos baktériumok száma megnőtt, amelyek ferulasavat termelnek. Ez az anyag állatkísérletekben kedvező hatást mutatott a koleszterinanyagcserére. Emellett ezek a baktériumok segítik a hisztidin lebontását, amelynek túlzott felhalmozódása kapcsolatba hozható az inzulinrezisztenciával. A kutatók szerint ez a mikrobiom-változás magyarázhatja, hogy egy rövid étrendi program miért hagyhat tartós nyomot az anyagcserében.
Kiknél vizsgálták a módszert?
A kutatásban metabolikus szindrómával élő emberek vettek részt. Ez az állapot több egészségügyi kockázati tényezőt foglal magába, például hasi elhízást, magas vérnyomást, emelkedett vércukorszintet és kóros vérzsírértékeket.
A metabolikus szindróma jelentősen növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, ezért az ilyen jellegű étrendi megoldások különösen fontosak lehetnek az érintettek számára.
A hosszabb zabfogyasztás kevésbé bizonyult hatékonynak
A kutatók egy másik módszert is teszteltek. Egy külön csoport hat héten át napi 80 gramm zabot fogyasztott, de kalóriamegszorítás nélkül. Ebben az esetben a változások jóval visszafogottabbak voltak, ami arra utal, hogy a rövid, intenzív étrendi beavatkozás bizonyos esetekben hatékonyabb lehet, mint a hosszú távú, mérsékeltebb módosítás.
A kutatás vezetője szerint a rövid zabalapú étrend időszakos alkalmazása akár megelőző módszerként is szóba jöhet a koleszterinszint és a cukoranyagcsere támogatására.
Mit mondanak a táplálkozási szakértők?
A szakértők is hangsúlyozzák, hogy a zab egyik legfontosabb összetevője a béta-glükán nevű oldható rost, amely bizonyítottan hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez. Ez a rost megköti az epesavakat a bélrendszerben, és segíti azok kiürülését, ami közvetve csökkentheti a vér koleszterinszintjét.
Fontos azonban, hogy az ilyen rövid, intenzív étrendi programok nem mindenki számára megfelelőek. Krónikus betegségek, gyógyszerszedés vagy speciális étrendi igények esetén mindenképpen érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni, mielőtt valaki hasonló módszert próbálna ki.