Az elmúlt években is nagyon hasonló volt ez a szám, 2017-ben 8 hónap volt, majd 2018-ban 6 hónapig csökkent, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben ismét 7 hónapra emelkedett. Részletesebben, a válaszadók 36 százaléka csak egy hónapig lenne képes fedezni a költségeit a fizetés hiányában. A K&H közleményében azt állítja, hogy a fizetések emelkedése nem látszik megfelelően a fizetés nélkül áthidalható időszakban, részben azért, mert az elmúlt években sokan a megtakarított pénzüket lakásfelújításra, autóvásárlásra vagy tartós fogyasztási cikkekre költötték.
A kutatás rámutatott a megtakarítási szokásokra is. A 30-59 évesek negyede nem tud, vagy nem szokott tartalékot képezni, ami jelentős növekedés az előző évhez képest, amikor ez az arány 18,4 százalék volt. Ugyanakkor a megkérdezettek 33 százaléka rendszeresen takarít meg, és a szükséges összeget a hónap elején félreteszi, míg 12 százalékuk a hónap végén megmaradt pénzből gyarapítja a megtakarítását. A válaszadók 15 százaléka akkor takarít meg pénzt, ha nagyobb összeget kap.
A K&H szakértői szerint a bizonytalan gazdasági helyzetben és az emelkedő infláció mellett kulcsfontosságú a megtakarítás. Azoknak, akiknek erre lehetőségük van, érdemes különböző megtakarítási lehetőségeket keresniük, hogy a félretett pénz értéke ne csökkenjen.