Az elképzelések szerint két fő irány körvonalazódik. Az egyik megoldás az lenne, hogy az új feladatkört egy már létező intézménybe integrálják, ami gyorsabb indulást tenne lehetővé, és kevesebb szervezeti átalakítást igényelne. A másik – és jelenleg inkább támogatott – forgatókönyv egy teljesen önálló szervezet létrehozása, amely nagyobb függetlenséget és átláthatóságot biztosíthat. Ez ugyan több időt és erőforrást igényel, de hosszabb távon stabilabb és hitelesebb működést eredményezhet.
A tervek egyik kulcseleme a gyorsaság. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az új hivatal felállítását a lehető legrövidebb időn belül szeretnék megvalósítani, amint a szükséges jogi és intézményi feltételek adottak lesznek. Ez arra utal, hogy az új kormány rövid távon is kézzelfogható eredményeket kíván felmutatni ezen a területen.
Az intézmény működése várhatóan szorosan kapcsolódik majd az igazságszolgáltatáshoz. Nem önálló „szigetszervezetként” működne, hanem együtt dolgozna a bíróságokkal és az ügyészséggel, különösen azokban az ügyekben, ahol összetett pénzügyi és jogi kérdések merülnek fel. Ez a fajta együttműködés kulcsfontosságú lehet a hatékony fellépéshez, hiszen a vagyonvisszaszerzés gyakran nemzetközi szálakat és bonyolult pénzügyi konstrukciókat is érint.
A lehetséges feladatok köre rendkívül széles. Ide tartozhat a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a szabálytalanságok feltárása, a jogellenesen szerzett vagyon felkutatása és visszaszerzése, valamint az együttműködés hazai és nemzetközi hatóságokkal. Egy ilyen szervezet működtetése komoly szakmai hátteret igényel, hiszen pénzügyi, jogi és nyomozati területek összehangolt munkájára lesz szükség.
Nemzetközi szinten már több hasonló intézmény működik, eltérő modellekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a siker kulcsa a valódi függetlenség, az átlátható működés és a megfelelő szakemberállomány. A magyar rendszer kialakításakor ezek a példák fontos iránymutatást adhatnak, ugyanakkor a hazai jogi és intézményi környezethez is alkalmazkodni kell.
Természetesen a megvalósítás nem lesz problémamentes. Komoly kérdés például a hatáskörök pontos meghatározása, az új szervezet illesztése a meglévő intézményrendszerbe, valamint a finanszírozás és a szakember-utánpótlás biztosítása. Ezek mind olyan tényezők, amelyek döntően befolyásolják majd az intézmény hatékonyságát.
A kezdeményezés politikai és társadalmi jelentősége ugyanakkor már most is érzékelhető. Egy ilyen hivatal létrehozása erős üzenetet hordoz: a közpénzek védelme és az elszámoltathatóság kiemelt szerepet kap. Ez hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez is, különösen egy olyan időszakban, amikor a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri az állami működést.
Ha megvalósul, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal nem csupán egy új intézmény lesz, hanem egy szélesebb reformfolyamat egyik alappillére. Az, hogy mennyire válik hatékonnyá, nagyrészt a részleteken múlik – de az irány már most egyértelmű: erősebb kontroll, nagyobb átláthatóság és következetesebb elszámoltathatóság.