Mindannyian szeretnénk hosszú, egészséges és aktív életet élni. Évszázadok óta kutatjuk a titkot: mi határozza meg igazán, hogy ki él tovább, ki marad fittebb idősebb korában, és ki kerül el súlyos betegségeket. Beszélünk génekről, életmódról, táplálkozásról, mozgásról – joggal. Van azonban egy tényező, amelyről ritkán gondoljuk, hogy ekkora szerepe lehet, pedig már a születésünkkor eldől, és egész életünk során végigkísér minket. Ez a tényező szó szerint az ereinkben csörgedezik. Az elmúlt évek kutatásai egyre világosabban mutatják meg, hogy a vércsoportunk nem csupán egy adat az orvosi kartonunkon. Hatással lehet az immunrendszer működésére, arra, hogyan reagálunk fertőzésekre, milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak, és – ami talán a legizgalmasabb – arra is, mennyi ideig élhetünk jó egészségben.
_31.webp)
A vércsoport szerepe az immunrendszer működésében
A tudósok megfigyelték, hogy a vércsoport befolyásolja az interferon-termelést, amely kulcsszerepet játszik a vírusfertőzések elleni védekezésben. Ez megmagyarázhatja, miért vészelnek át egyesek könnyebben fertőzéseket, míg mások gyakrabban betegednek meg, vagy nehezebben épülnek fel.
A vérben található antitestek és a vörösvértestek sajátosságai minden vércsoportnál eltérnek. Ezek az apró különbségek pedig hosszú távon komoly hatással lehetnek az egészségünkre. A kutatások során világossá vált: nincs tökéletes vércsoport, mindegyik hordoz előnyöket és kockázatokat is.
Betegségek, amelyek gyakrabban – vagy ritkábban – kopogtatnak
A hosszú távú megfigyelések alapján kirajzolódtak bizonyos mintázatok. Egyes vércsoportoknál alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, másoknál ritkábbak a fertőzések, de gyakoribbak bizonyos gyulladások vagy daganatos elváltozások. A tudomány nem egyszerűsít, hanem összefüggéseket keres – és ezek az összefüggések egyre meggyőzőbbek.
Amit a kutatások eddig kimutattak:
-vannak vércsoportok, amelyeknél gyakoribbak a megfázások és az anyagcsere-betegségek
-másoknál magasabb a szívbetegségek és a vérrögképződés kockázata
-egyes csoportok kevésbé hajlamosak fertőző betegségekre, viszont érzékenyebbek daganatos problémákra
-a terhességgel összefüggő szövődmények esélye is eltérhet vércsoportonként
Ez azonban még csak a kép egyik fele.
A nagy kérdés: számít-e a vércsoport a hosszú életnél?
Amikor a kutatók nem betegségeket, hanem évtizedeken át gyűjtött adatokat, idős embereket és százéveseket kezdtek vizsgálni, egy új szempont került előtérbe: nemcsak az számít, mitől betegszünk meg, hanem az is, hogyan öregszünk.
Több ezer, majd több millió ember adatainak elemzése során feltűnt, hogy bizonyos vércsoportok aránya magasabb azok között, akik:
-elkerülték a súlyos szív- és érrendszeri betegségeket
-mentálisan frissek maradtak idősebb korban
-később mutatták az öregedés klasszikus jeleit
A Stanford Egyetem és más neves kutatóintézetek vizsgálatai azt is kimutatták, hogy az AB0-gén – amely a vércsoportot meghatározza – kapcsolatban áll az öregedési folyamatokkal, a gyulladásokkal és a krónikus betegségek kialakulásával.
Amikor összeáll a kép
Egy ponton a különálló eredmények elkezdtek egy irányba mutatni. Egy bizonyos vércsoportnál ritkábbnak bizonyultak a vérrögképződéssel járó problémák, alacsonyabb volt a stroke és a szívinfarktus kockázata, és kevesebb olyan molekulát találtak a vérben, amelyek gyulladásos folyamatokat indítanak el.
Ez a vércsoport statisztikailag gyakrabban fordult elő a hosszú életet megélt emberek körében.
És itt derül ki a válasz arra a kérdésre, amely végig ott motoszkált bennünk, hogy melyik is ez a vércsoport?
A jelenlegi kutatások szerint a nullás vércsoportúak élhetnek a legtovább, a legjobb egészségi állapotban!
De ez még mindig nem minden
Fontos hangsúlyoznunk: a vércsoport nem sorspecsét. Előnyt adhat, de nem garancia. A nullás vércsoportúaknál is előfordulhatnak problémák, például vérzési rendellenességek vagy terhességgel összefüggő magas vérnyomás. Más vércsoportok pedig más területeken élvezhetnek védelmet.
A végső tanulság mégis az, hogy a vércsoportunk egyfajta térkép: megmutatja, mire érdemes jobban odafigyelnünk. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás, a mozgás és a rendszeres szűrések minden vércsoport esetében kulcsfontosságúak.
A genetikai adottságainkat nem választhatjuk meg, de azt igen, hogyan élünk velük. És talán éppen ebben rejlik a hosszú, egészséges élet valódi titka.