A gyengébb szívműködés egyik következménye, hogy a szív nem tudja elég hatékonyan továbbítani a vért a szervezetben. Ilyenkor a keringés lelassul, és a folyadék a test alsó részeiben, leggyakrabban a bokánál, a lábfejben és a lábszárban kezd felhalmozódni. A duzzanat estére sokszor látványosabb, különösen akkor, ha valaki egész nap ült vagy állt. Pihenéskor, illetve a lábak felpolcolásakor enyhülhet, de ha rendszeresen visszatér, érdemes komolyan venni.
Gyanúra adhat okot, ha a lábdagadás több napon át fennáll, egyre erősebbé válik, vagy mindkét alsó végtagon jelentkezik. Figyelmeztető jel lehet az is, ha a duzzadt terület feszül, a bőr szorosnak tűnik, és az ujj benyomása után a helye ideiglenesen megmarad. Különösen fontos az orvosi kivizsgálás, ha mindez fáradtsággal, légszomjjal vagy terhelésre jelentkező nehézlégzéssel társul, illetve ha az érintett magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy más szív-érrendszeri kockázati tényezővel él.
A szív eredetű ödéma gyakran nem egyetlen tünetként jelenik meg. Előfordulhat mellé gyors vagy szabálytalan szívverés, hirtelen testsúlynövekedés a folyadékvisszatartás miatt, kifejezett gyengeség, esetleg mellkasi nyomás vagy fájdalom. Ha a lábdagadás hirtelen alakul ki, és mellkasi panasz vagy súlyos légszomj kíséri, az sürgős orvosi ellátást igényel.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy nem minden ödéma hátterében áll szívprobléma. Visszérbetegség, vese- vagy májműködési zavar, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatása is okozhat lábdagadást. Éppen ezért nem szabad automatikusan a legrosszabbra gondolni, de az ismétlődő, romló vagy megmagyarázhatatlan duzzanatot nem érdemes félvállról venni. A korai kivizsgálás sok esetben segít időben felismerni és kezelni a komolyabb betegségeket is.
