Az ügy azért különösen érzékeny, mert a közmédia feladata a pártatlan, kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás lenne. Ha a nyilvánosságra került dokumentumok valóban azt bizonyítják, hogy politikai szempontok alapján szervezték a tartalmakat, az a közszolgálati média működésének egyik alapelvét kérdőjelezi meg.
A kiszivárgott levelezések szerint Németh Zsolt hírigazgató többek között jobboldali elemzők keresésére, valamint a Tisza Párttal kapcsolatos energiapolitikai témák napirenden tartására kérhette a munkatársakat. Mivel mindez a választás napján történt, az ügy azonnal komoly politikai visszhangot váltott ki.
Magyar Péter szerint a dokumentumok azt bizonyítják, hogy vezetői utasításra készülhettek olyan anyagok, amelyek a Tisza Pártot kedvezőtlen színben tüntették fel. A miniszterelnök ezért nemcsak vizsgálatot sürgetett, hanem a közmédia jelenlegi vezetőinek azonnali távozását is követelte. Álláspontja szerint a vezetés elveszítette azt a bizalmat, amely nélkül egy országos közszolgálati intézmény nem működhet hitelesen.
A közmédia szerepe minden demokratikus országban kiemelt jelentőségű, hiszen közpénzből működik, és feladata az állampolgárok objektív tájékoztatása. Különösen fontos ez választási időszakban, amikor a médiában megjelenő információk jelentősen befolyásolhatják a közvéleményt. Éppen ezért a választás napján minden szerkesztői döntés fokozott figyelmet kap.
A botrány túlmutat egyetlen intézmény vagy néhány vezető felelősségén. A vita valójában arról szól, hogy milyen legyen a magyar közmédia jövője. A Tisza-kormány szerint a közszolgálati médiának meg kell szabadulnia minden pártpolitikai befolyástól, és valóban a közérdeket kell szolgálnia.
Sokan úgy vélik, hogy a közmédia reformja nem oldható meg pusztán személycserékkel. A hitelesség helyreállításához átláthatóbb működésre, erősebb szakmai kontrollra, nyilvános elszámoltathatóságra és olyan szabályokra van szükség, amelyek garantálják a kiegyensúlyozott tájékoztatást.
Az ügy a sajtószabadság kérdését is ismét a figyelem középpontjába helyezte. Egy demokratikus rendszerben nemcsak a választások tisztasága fontos, hanem az is, hogy a választók milyen információk alapján hozzák meg döntéseiket. Ha a közmédia működésével kapcsolatban politikai befolyás gyanúja merül fel, az a nyilvánosság egészének hitelességét érintheti.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy indul-e független vizsgálat az ügyben, lesznek-e személyi következmények, és milyen reformokat tervez a kormány a közmédia működésének átalakítására. A közvélemény számára ugyanis nemcsak az a fontos, hogy ki viseli a felelősséget a történtekért, hanem az is, hogyan lehet biztosítani, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő.
A mostani botrány így nem csupán a közmédia vezetőinek sorsáról szól, hanem arról is, hogy sikerül-e olyan közszolgálati médiát kialakítani Magyarországon, amely valóban független, hiteles és minden állampolgár számára kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt.