Ez a berögződés sokszor a rezsicsökkentés ellen hat, hiszen előfordulhat, hogy akkor is magasabbra állítjuk a termosztátot, amikor valójában nem lenne rá szükség.
A kutatások kimutatták, hogy a gyerekkori környezet jelentős hatással van arra, hogyan viszonyulunk a hőmérséklethez.
-Melegebb otthonban nevelkedett emberek felnőttként is hajlamosak magasabb hőfokon tartani otthonuk hőmérsékletét.
-Hűvösebb környezetben felnőttek könnyebben tolerálják az alacsonyabb hőmérsékletet, és szívesebben tekerik lejjebb a fűtést.
_31.webp)
A szokások azonban rugalmasan változhatnak. Ha valaki például hűvösebb éghajlatra költözik, idővel képes alkalmazkodni az új környezethez, különösen, ha a helyi közösség elvárásai és szokásai is ebbe az irányba terelik.
A fűtés optimalizálása nemcsak a költségek csökkentése, hanem a környezetvédelem szempontjából is kiemelten fontos. Az alábbi lépésekkel egyszerűen spórolhatunk:
1. Állítsuk alacsonyabb hőfokra a termosztátot, ha nem tartózkodunk otthon. Ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy csökkentsük a felesleges energiafogyasztást.
2. Használjunk programozható termosztátot, amely automatikusan szabályozza a hőmérsékletet a napi rutinunk alapján.
3. Hőszigeteléssel javítsuk az energiahatékonyságot, így kevesebb fűtés is elegendő lehet.
A gyerekkorban belénk rögzült szokásokat ugyan nehéz felülírni, de hosszú távon megéri. Az energiafogyasztás optimalizálása:
-Csökkenti a háztartás rezsiköltségeit, különösen a hideg téli hónapokban.
-Környezetbarátabb életmódot tesz lehetővé, hiszen kevesebb energiafelhasználással kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk.
-Kifizetődőbb alternatívákat nyújt, például a megújuló energiaforrásokra való áttérés során.