A kutatások azt mutatják, hogy a D-vitamin pótlása sok esetben hasznos, de a megfelelő mérték betartása kulcsfontosságú. A túladagolás hátterében gyakran egyszerű figyelmetlenség áll, például amikor valaki nem az előírásoknak megfelelően szedi a készítményt. Előfordult már olyan eset is, hogy egy idős férfi a heti egy alkalomra felírt adagot tévedésből naponta vette be. Az ilyen hibák nemcsak az idősebbeknél, hanem a gyermekeknél és a fiataloknál is komoly kockázatot jelenthetnek.
A túlzott D-vitamin-bevitel egyik fő következménye, hogy jelentősen megnő a kalcium felszívódása a szervezetben. Ez az állapot úgynevezett hiperkalcémiához vezethet, amely során a kalcium lerakódhat az artériákban és a lágyrészekben, hosszabb távon károsítva a szervezet működését. Bár a szakértők még nem határozták meg teljes pontossággal, mi számít mérgező mennyiségnek, az elmúlt években látványosan megszaporodtak az ilyen esetek. Az Egyesült Államokban például 2005 és 2011 között 1600 százalékkal nőtt a regisztrált D-vitamin túladagolások száma, ami jól mutatja a probléma súlyát.
A tünetek sokszor viszonylag egyértelműek, mégis könnyen összetéveszthetők más problémákkal. A túl magas kalciumszint nemcsak a csontanyagcserét borítja fel, hanem a vesekő kialakulásának esélyét is jelentősen növeli. Gyakran jelentkezik hányinger, hányás, székrekedés, tartós fáradtság, izomgyengeség és csontfájdalom. Idősebbeknél különösen veszélyes lehet, mert a magas vitaminszint az egyensúlyérzéket is befolyásolhatja, ami növeli az elesések kockázatát. Súlyosabb esetekben, megfelelő kezelés nélkül akár veseelégtelenség vagy életveszélyes szövődmények is kialakulhatnak. Ugyanakkor jó hír, hogy a folyamat többnyire visszafordítható: a vitaminkészítmény elhagyásával, megfelelő folyadékbevitellel és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel a betegek többsége teljesen felépül.
A megfelelő napi D-vitamin-bevitel meghatározása kulcsfontosságú a biztonság szempontjából. A szervezet a szükséges mennyiség körülbelül 90 százalékát a napfény hatására maga állítja elő, míg a fennmaradó részt kiegyensúlyozott étrenddel – például zsíros halak vagy dúsított tejtermékek fogyasztásával – lehet pótolni. A Harvard Medical School ajánlása szerint étrend-kiegészítőkből a napi 15–20 mikrogramm (600–800 NE) számít biztonságosnak. Ha az orvos nem javasol eltérő mennyiséget, a napi 100 mikrogrammos (4000 NE) bevitelt már érdemes kerülni, mivel ezt tekintik a felső biztonságos határnak.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy vitaminhiány esetén első lépésként inkább az étrendi forrásokra támaszkodjunk, hiszen ezeknél jóval kisebb a túladagolás kockázata. A tudatos, mértékletes pótlás segíthet elkerülni a felesleges veszélyeket, miközben a szervezet megkapja a szükséges támogatást.
