A döntés már a bevezetésekor komoly vitát váltott ki. Bár hosszabb távon az állam egységesebb és átláthatóbb rendszert szeretne kialakítani, rövid távon sok szakember előre jelezte, hogy a várólisták tovább fognak nőni – ami azóta több helyen be is igazolódott.
A változás részeként az állam megkezdte a magánszolgáltatóknál működő CT- és MR-berendezések felvásárlását. Több nagy szolgáltató – köztük az Affidea, a Huniko és a Mediworld – is érintett a folyamatban. A cél az, hogy a korábban magánkézben lévő eszközök az állami ellátás részévé váljanak. A gépek átvételéhez és felújításához kapcsolódó munkákat az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezi, a költségek pedig már most meghaladják a 11 milliárd forintot.
A döntés egyik legnagyobb következménye a várólisták meghosszabbodása lett. Mivel a magánszektor kiesett a tb-s ellátásból, az állami rendszernek hirtelen jóval több beteget kellett ellátnia. Több kórházban már korábban is hónapokat kellett várni egy MR- vagy CT-időpontra, ez az átalakítás pedig tovább növelte a terhelést.
A szakértők ugyanakkor hosszabb távon előnyöket is látnak. Az állam egységesebb működést, korszerűbb gépparkot és átláthatóbb betegutakat ígér. A cél az, hogy kevesebb legyen a felesleges vizsgálat, jobban követhető legyen a betegellátás, és stabilabb finanszírozás mellett működjön a diagnosztika.
A betegek számára a változás lényege az, hogy 2025 novembere óta tb-alapon csak állami intézményben lehet CT- vagy MR-vizsgálatra menni. Magánszolgáltatónál továbbra is elérhetők ezek a vizsgálatok, de kizárólag teljes áron. Az átmeneti időszakban ezért sokan hosszabb várakozási idővel kénytelenek számolni.