Valószínűleg mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy egy osztálytársa, csoporttársa vizsgára várva folyamatosan a vécét járja, mert szegényt hasmenés gyötri. De olyan ember is akad mindenki környezetében, aki gyakran a hasát fogja, puffadásra panaszkodik, már túl van ultrahangon, tükrözésen, de azok mind negatív eredményt hoznak. Még ha látatlanban nem is lehet erről diagnózist adni, nagyon valószínű, hogy ők mind a bél-agy kölcsönhatás zavarától szenvedhetnek, ahogy a magyar lakosság 40 százaléka.
_31.webp)
Ez egy rendkívül összetett betegségcsoport. Akár egy fertőzés után is kialakulhat, és az is előfordul, hogy valaki az édesanyjától kapja meg az erre való hajlamot, de nem pusztán a génjein keresztül.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a legismertebb betegség a bél-agy mikrobiom kölcsönhatás zavarai közül, de ezenkívül még számos egyéb kór ismert – mondta a HVG-nek Czimmer József gasztroenterológus, belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője. Nagy számuk és komplexitásuk miatt az orvosok mára kezdik megérteni, hogy ezeket a zavarokat mi minden válthatja ki. A bélidegrendszer és az agyi ideghálózatok összetettsége miatt csak nehezen jutnak előre a tudósok, de a kutatási folyamat zajlik, és az idő előrehaladtával egyre többet fogunk tudni.
A betegség gyakoriságának felmérésében nagy előrelépést jelentett egy, az összes kontinensre kiterjedő, 33 országban összesen 73 ezer fő részvételével elvégzett kutatás. Ebben azt térképezték fel, hogy hol, milyen gyakori a bél-agy működési zavar (Disorders of Gut-Brain Interations; DGBI), van-e különbség az elterjedésében az egyes országok között. Kiderült, mindenhol 40 százalék körüli az arány: a nők körében 46 százalék, a férfiaknál 34 százalék érintett. Hasonló eredmények születtek az egyes országok saját felméréseiben.
Azt is felmérték, hogy az emésztőrendszeren belül hol fordul elő a leggyakrabban ez a zavar.
Ennek alapján a teljes felnőtt lakosság
-6,1 százalékánál a nyelőcsövet,
-10,7 százalékánál a gyomrot, illetve a nyombélt,
-31,6 százalékánál a vékony- és vastagbelet,
-6 százalékánál pedig végbél és a záróizom szakaszát
érinti a DGBI. Az összeg azért nem 40 százalékot tesz ki, mert gyakoriak az átfedések is, amikor a tápcsatorna több szakaszán is jelentkeznek a tünetek.