A daganatos betegségek alattomosak lehetnek: kezdetben akár teljesen általános, más betegségekre is jellemző panaszokat okoznak. Két olyan tünetcsoport van, amelyet sokszor félreértelmeznek, és csak hosszas kivizsgálás után merül fel a rosszindulatú folyamat gyanúja.
Az egyik ilyen jel a krónikus gyulladás. Ha egy gyulladás hat hétnél tovább fennáll, vagy rendszeresen visszatér, érdemes komolyan venni. Krónikus gyulladást okozhat például hepatitis, autoimmun betegség vagy bizonyos szív- és érrendszeri problémák, de egyes daganattípusok esetében is megfigyelhető. A szervezet ilyenkor tartós „készenléti állapotban” van, ami hosszú távon kimeríti az immunrendszert. A folyamatos gyulladásos reakció sejtkárosodáshoz vezethet, ami kedvezőtlen környezetet teremthet a kóros sejtszaporodás számára.
A másik kevésbé ismert jel az akut gyulladás szokatlan lefolyása. Az akut gyulladás általában gyorsan alakul ki, és egy-két héten belül lezajlik. Okozhatja fertőzés, sérülés vagy más hirtelen fellépő probléma. Előfordulhat például mandulagyulladás, bőrgyulladás vagy vakbélgyulladás formájában. Ha azonban az akut gyulladás nem a megszokott módon gyógyul, gyakran visszatér, vagy szokatlan tünetekkel társul, az további kivizsgálást indokolhat.
A gyulladást soha nem érdemes félvállról venni. Egyrészt a szervezet figyelmeztető jelzése, másrészt a hosszan fennálló gyulladás legyengítheti a védekezőképességet. A tartós fáradtság, az indokolatlan hőemelkedés, az éjszakai izzadás vagy a megmagyarázhatatlan fájdalom mind olyan kísérő tünetek lehetnek, amelyek indokolttá teszik az alapos orvosi vizsgálatot.
A legfontosabb üzenet: ha egy gyulladás nem gyógyul a megszokott időn belül, vagy visszatérővé válik, nem szabad halogatni a kivizsgálást. A korai diagnózis sok esetben életet menthet, még akkor is, ha a tünet elsőre ártalmatlannak tűnik.
